A szíved az otthonod

A szív gyakran belevisz a fájdalomba. Ezzel üzen, hogy vedd észre amit nem akarsz látni. Könnyebb az elme kiszámíthatóságát követni, mert úgy biztonságban érezheted magad. Ha a szívedet követed, át kell menned fájdalmas szakaszokon, melyek elzárták a szíveddel való kapcsolatot. Ezt fel kell oldani ami külső-belső konfliktussal járhat de cserébe lelked felszabadul.

Ha a látszatbiztonságot választod, a látható bizonyosságot, az ego-elmét követed. Ha viszont bízol a szívedben és a jelen pillanatot éled - nem hagyod, hogy egy lehetséges jövőkép félelemben tartson, mert a figyelmed a jelen pillanatban tartod, ahol a félelmetes jövőhöz képest minden rendben -, akkor a szíved biztonságát éled. Eleinte nehéz lehet a terep, jöhetnek nagyobb kihívások és csalódhatsz is a szívedben újra és újra, ha nem nézel a történések mögé, hogy mi az indíték. Ez a fejlődésedet szolgálja, hogy nyíljon a tudatod, a rálátásod önmagadra és a világra.

A szívben van a tudás. A valódi tudás, mely a Forrásból érkezik. A szívünk a kapcsolat a Forrással. Legyél hálás a szívednek, mert általa meg tudsz oldani mindent. Ezzel erősíted vele a kapcsolatod, így szeretettel tölti fel az életed.

A szív férfi és női minőség egyszerre. Férfi minőség, mert anyag, női minőség, mert benne lakik a lélek, ami energia. Tehát az anyag és az energia a szívben egyesül.

Ezért a szív az egységet jelenti, az életet.

Ha a szív (a test) meghal, felbomlik az egység és a lélek magára marad, így ő is távozik. Tehát a szíved a kulcs az életedhez, nemcsak biológiailag, hanem energetikailag, spirituálisan is.

Legyél hálás a szívednek akkor is, ha félrevezet… mert okkal teszi. Ha eltévedtél az erdőben, az erdőn át tudsz kijutni ha a saját erődből, tudásodból teszed. Ez a tapasztalat pedig belsőleg gazdagít – önbizalmat ad. Ha mást követsz, nem hívod elő magadból a tudást, nem szerzel tapasztalatot ami megerősít, így újra eltévedhetsz.

Figyelj a szívedre, jusson eszedbe többször a nap folyamán és pihentesd ott az elméd úgy, hogy egyszerűen csak a szívedre viszed a figyelmed és közben előhívod magadból az örömteli  hála érzését. Ha az érzésre figyelsz a szívedben, az elméd nem gondolkodik. Ezt megteheted sorban állás, várakozás közben is vagy bármilyen „üresjáratban” de fontos, hogy szakíts időt az elvonulásra, a csendes elmélyülésre.

A szíved jelenti a kapcsolatot a Fénnyel. A szíved a Forrás megnyilvánulása benned. Itt éred el az Égi segítőidet, mindazokat akiket az Égi világban szólítasz. Ha nem fontos a szíved, ha nem figyelsz rá, nemcsak magadnak nem vagy fontos de az Égieknek sem engeded, hogy fontos legyél nekik, így a segítségük kevésbé ér el hozzád.

Azzal nyílik a szíved, ha figyelemmel táplálod, Ha fájdalmat kapsz cserébe, tarts ki, mert az az emelkedés jele. A külvilág – aki a beragadt belső erőidet képviseli - megpróbál visszahúzni, hogy fájdalomban, veszteségben élj tovább. Most ezt éljük. Akár figyelsz a szívedre, akár nem. Meg lehet élni így is, úgy is de ha nem figyelsz rá, jobban fáj, mert nem tudod mi az indítéka a fájdalomnak. A figyelem előhívja szívedből a tudást és felismered, hogy miért fáj valójában. Így könnyebb elfogadni a fájdalmat, ami így nem olyan égető, mint akkor ha tudatlanul éled.

Bármi történik, a szíved a várad, az otthonod, a biztonságod, ahova bármikor hazatérhetsz és ha ezt mindig megteszed, az életedben is hazatalálsz.

Nagy Krisztina Anna